Белая ночь (Orosz)
Дым потянуло вдаль, повеяло прохладой. Без тени, без огней, над бледною Невой Идет ночь белая – лишь купол золотой Из-за седых дворцов, над круглой колоннадой, Как мертвеца венец перед лампадой, Мерцает в высоте холодной и немой. Скажи, куда идти за счастьем, за отрадой, Скажи, на что ты зол, товарищ бедный мой?! Вот – темный монумент вознесся над гранитом... Иль мысль стесненная твоя Спасенья ищет в жале ядовитом, Как эта медная змея Под медным всадником, прижатая копытом Его несущего коня...
1862
Feltöltő | Kovács László |
Az idézet forrása | https://slova.org.ru/polonskiy/ |
|
Fehér éjszaka (Magyar)
Messze párállik az este árnytalan árnya.
Friss léget sóhajt égre a halovány Néva,
Fehér éjszaka van - csak a sok arany kupola
a kerek oszlopsoros ezüstfényű palota
fölött, mint lámpa dermedt fénykoszorúja
világít a magasban hidegen, s mind néma.
Mondd, hol keressek boldogságot s gyönyört, hol?
Mondd, szegény barátom, mire haragszol?!
Íme – egy sötét műalkotást magasan tart a gránit…
Vagy borús gondolatod
Mérgezőn harapva üdvöt akar találni,
Mint itt ez a bronzkígyó,
Melyet a bronz lovas ágaskodó lovának
Patája széttapos.
|