Annyenszkij, Innokentyij Fjodorovics: Kívánságom (Желание Magyar nyelven)
|
Желание (Orosz)Когда к ночи усталой рукой Допашу я свою полосу, Я хотел бы уйти на покой В монастырь, но в далеком лесу,
Где бы каждому был я слуга И творенью господнему друг, И чтоб сосны шумели вокруг, А на соснах лежали снега...
А когда надо мной зазвонит Медный зов в беспросветной ночи, Уронить на холодный гранит Талый воск догоревшей свечи.
|
Kívánságom (Magyar)Fáradt kézzel az éjszakának Leróva a magam idejét, Vonulni békés kolostorba Távoli erdőbe szeretnék.
Hol lennék mindenki szolgája, Barátja Úr teremtményének, S köröskörül susogna fenyves, Szép hótakaróval borítva.
S mikor a bronz hívó szava megcsendül majd a vaksötétben, a hideg gránitra cseppen kiégett gyertya forró viasza.
|