Rănitul dintre linii (Román)
Ce plumb mă leagă de pământ, Ce greu mi-e trupul şi ce frânt, Ce linişte e-n jur acum Mi-e viaţa numai ca un fum.
Îmi cad pe faţă fulgi de nea Ca pe un bulgăr de mormânt Şi nu-i nici ploaie, şi nici vânt, Ce rece e pe faţa mea.
De unde-n gură-atât cobalt, Ce mult aş vrea să-mi fie cald, Să nu se-audă nici un tun, Ce-nalt e cerul şi ce bun.
Toate-s aproape şi departe Şi parcă-s legănat de ape, Cu ochii în eternitate, Ce stranie singurătate. Iar ninge tare şi mi-e frig, Aş vrea să mă ridic, să strig. Cine-i alături şi mă cheamă, Mamă, mamă. Feltöltő | Kopacz István |
Az idézet forrása | https://poetii-nostri.ro/demostene-botez-ranitul-dintre-linii-poezie-id-7015/ |
|
A vonalak közötti sebesült (Magyar)
Milyen ólom az, ami a földhöz köt, Milyen nehéz a testem és összetört, Körülöttem most csend-ezüst Az életem akár a szálló füst.
Hópelyhek hullnak az arcomra, Mint egy agyagos sírhalomra És nincs se eső, se szél, Az arcomon hideg acél
Honnan van a számban temérdeknyi kékleny? Mennyire akarom, hogy melegem legyen Ne hallatsszon többé soha ágyúdörej Milyen magas a mennybolt és milyen jó hely.
Távoli minden és mindenség-közeliek És mintha ringatnának hatalmas vizek, Tekintetem az örökkévalóság kapuján, Milyen különös ez a magány. Fázom, és újfent el kezdet havazni Szeretnék felállni és ordítani: Ki van itt mellettem, akinek hívó szava: Anya Anya!.
|