Anjos, Augusto dos: Bolond nőszemély (A louca Magyar nyelven)
|
A louca (Portugál)Quando ela passa: - a veste desgrenhada, O cabelo revolto em desalinho, No seu olhar feroz eu adivinho O mistério da dor que a traz penada.
Moça, tão moça e já desventurada; Da desdita ferida pelo espinho, Vai morta em vida assim pelo caminho, No sudário de mágoa sepultada.
Eu sei a sua história. - Em seu passado Houve um drama d’amor misterioso - O segredo d’um peito torturado -
E hoje, para guardar a mágoa oculta, Canta, soluça - coração saudoso, Chora, gargalha, a desgraçada estulta.
|
Bolond nőszemély (Magyar)Amint viseltes ruhákban elhalad, szétkuszált csomókban szerteszáll a haj: vad tekintetébe költözött a jaj, mely a rejtett szenvedéshez kulcsot ad.
Ifjú cselédlány, mégis balszerencsék kísértik őt, kárhozott tövissebek; kurta élte útján holtan szendereg viselve síri bánat szemfedőjét.
Történetét jól ismerem. A múltját lepik fondorlatos szerelmi drámák - kínlódó keblek féltve őrzött titka -
Ma már, hogy fedje tegnapok keservét, sóvárgó szíve rí, danol, nevetgél a balga bajra fátylakat borítva.
|