Una volta ti dissi (Olasz)
Una volta ti dissi: non arrabbiarti, amore, s’io son diversa. Forse sono una colonna di fumo, ma la legna che sotto di me arde è legna dorata dei boschi, e tu non hai voluto ascoltarmi. Guardavi la mia pelle candida con l’incredulità di un sacerdote, e volevi affondarvi il coltello e così la tua vittima è morta sotto il peso della tua stoltezza, o malaccorto amore.
Prendevo in giro l’ebrietà della forma e sapevo che ero di lutto, eppure il lutto mi doleva dentro con la dolcezza di uno sparviero. Quante volte fui scoperta e mangiata, quante volte servii di pasto agli empi; e anche tu adesso sei empio, o mio corollario di amore. Dov’è la tua religione per la mia povera croce? Feltöltő | Cikos Ibolja |
Az idézet forrása | http://www.artempori.it |
|
Egyszer mondtam neked (Magyar)
Egyszer mondtam neked: ne haragudj, szerelmem, ha én más vagyok. Lehet, hogy füstoszlop vagyok, de a fa, ami alattam ég, aranyfa, ami az erdőkből származik, de te nem hallgattál rám. Egy pap hitetlenkedésével nézted hófehér bőrömet, és bele akartad döfni késedet, így aztán, könnyelmű szerelmem, ostobaságod súlya alatt meghalt az áldozatod. Kigúnyoltam a forma mámorát és tudtam, hogy gyászban vagyok, bár, egy sólyom édességével, de a gyász mégis fájt bennem. Hányszor fedeztek fel és ettek meg, hányszor szolgáltam ételként az istenteleneknek, és most te is szentségtörő vagy, következményeként az én szerelmemnek. Hol van a te hited az én szegény keresztem számára?
|