Dante, Alighieri: Guido Cavalcantihoz (A Guido Cavalcanti Magyar nyelven)
A Guido Cavalcanti (Olasz)Guido, i’ vorrei che tu e Lapo ed io fossimo presi per incantamento e messi in un vasel, ch’ad ogni vento per mare andasse al voler vostro e mio,
sì che fortuna od altro tempo rio non ci potesse dare impedimento, anzi, vivendo sempre in un talento, di stare insieme crescesse ‘l disio.
E monna Vanna e monna Lagia poi con quella ch’è sul numer de le trenta con noi ponesse il buono incantatore:
e quivi ragionar sempre d’amore, e ciascuna di lor fosse contenta, sì come i’ credo che saremmo noi.
|
Guido Cavalcantihoz (Magyar)Guidóm, jó volna, ha Lapót, ha téged s engem elfogna holmi szép varázslat, s csónakba szállva tenger áramának adnók magunk, akármiféle szélnek,
mint kik viharzó hullámtól se félnek, s akiknek ellene semmi sem állhat, sőt így, kitéve száz közös csapásnak, barátságban erősödést remélnek.
S hát még ha Monna Vannát s Monna Lagiát, s ki harmincadik hatvan szép sorában, beültetné az a varázs mihozzánk!
Folyton csak szerelemről társalognánk, a lányok úsznának a boldogságban s ki-ki köztünk meglelné számitását!
|