Cardarelli, Vincenzo: Múlt (Passato Magyar nyelven)
|
Passato (Olasz)I ricordi, queste ombre troppo lunghe del nostro breve corpo, questo strascico di morte che noi lasciamo vivendo i lugubri e durevoli ricordi, eccoli già apparire: melanconici e muti fantasmi agitati da un vento funebre. E tu non sei più che un ricordo. Sei trapassata nella mia memoria. Ora sì, posso dire che che m'appartieni e qualche cosa fra di noi è accaduto irrevocabilmente. Tutto finì, così rapito! Precipitoso e lieve il tempo ci raggiunse. Di fuggevoli istanti ordì una storia ben chiusa e triste. Dovevamo saperlo che l'amore brucia la vita e fa volare il tempo
|
Múlt (Magyar)Az emlékek, rövid testünk igencsak hosszú árnyékai, ez a halál uszálya, mit élve hordozunk, siralmas és el-nem-múló emlékek íme feltűnnek máris: bánatosak és némák, kísértetek, gyászos szélben suhognak. Te sem vagy több számomra, emlék, átsuhantál életemen. Most már elmondhatom hogy hozzám tartozol, és hogy valami megesett közöttünk már visszavonhatatlanul. Mindennek vége lett, de gyorsan! Zúdulva s könnyeden elért az idő minket. Illanó percből szőtt mesét, rejtettet, szomorút. Tudhattuk volna, hogy a szerelem eléget, s elröpíti az időt.
|