Szilágyi Domokos: Zori (Hajnal Román nyelven)
|
Hajnal (Magyar)A csönd lüktet a félhomályban, Várom, hogy mozduljon a hajnal, De aztán mégis: egymásra nevetünk, (1957)
|
Zori (Román)Liniștea pulsează în soare răsare,
legănând frunzele căzânde,
cu frumuseți înpovărate,
Se luminează - ziua căscă
înbătată de vise, încă în reverie,
inhalează în plămâni - ca si mine
cețuri gelatinoase tremurânde,
și precum ochii omului
- după ce și-a ușurat sufletul,
și necazurile i se împuținează -,
peisajul treptat se înseninează..
Eu aștept să se mijească de ziuă
să pășim cu vigoare proaspătă
spre lumină
iar luceafărul de dimineată pe mine mă așteaptă.
Nu ne scăpăm din ochi, ezităm,
unul pe altul ne încurajăm.
Primul pas este greoi
visul buimac este ispititor.
Mai apoi totuși: râzând împreună,
pornim fericiți, mână 'n mână,
ca îndrăgostiții,
să adunăm curaj și putere
pe zi ce trece.
|