Juhász Gyula: Ember, állat

Juhász Gyula

Ember, állat (Magyar)

Egy lovat vert egy ember a Tiszánál,

Szelíd sömlyék közt, borús ég alatt.

Szegény, vert állat nyerített s a száján

A hab fehérlett és a gondolat

Az ember vak agyában csak derengett.

Szegény vak ember, míg te egyre verted

Szegény lovat, én sírtam tehetetlen

S az égre, földre néztem és kerestem

Az Istent, aki jó, aki hatalmas,

A megváltásra gondoltam. Kereszten

Halt Krisztus. S győz az ostor, dárda, kardvas.

Feltöltő	Mucsi Antal
Az idézet forrása	Internet

Fordítások

Német
Mensch, Tier
Mucsi Antal

Kérjen fordítást!

Ön itt és most kérheti, hogy valaki fordítsa le Önnek (és a világnak) ezt a művet is egy másik nyelvre. Mi eltároljuk a kérését és megmutatjuk mindenkinek, hátha valaki vágyat érez majd, hogy teljesítse azt. De nem ígérhetünk semmit sem ... Ha megadja az e-mail címét is, akkor azonnal értesítést küldünk Önnek, amint elkészült a fordítás.

Nyelv	Kérések	+1
Albán	–
Belarusz	–
Bolgár	–
Katalán	–
Cseh	–
Dán	–
Görög	–
Angol	–
Eszperantó	–
Spanyol	–
Észt	–
Finn	–
Francia	–
Ír	–
Galego	–
Ógörög	–
Horvát	–
Örmény	–
Izlandi	–
Olasz	–
Latin	–
Luxemburgi	–
Litván	–
Lett	–
Macedon	–
Máltai	–
Holland	–
Norvég	–
Provanszál	–
Lengyel	–
Portugál	–
Román	–
Orosz	–
Szlovák	–
Szlovén	–
Szerb	–
Svéd	–
Török	–
Ukrán	–
Jiddis	–

Kérek egy e-mailt, amikor elkészül a fordítás:

Linkek:

Bábel Web Antológia

Visegrad Literature