Arany János: A vén gulyás temetése
A vén gulyás temetése (Magyar)1 Viszik Marci bácsit, nem is hozzák vissza, 2 Nincs is benne mód, hogy gyalog odaérjen: 3 Harminchat ökör van fogva a járomba... 4 Hát még a kiséret! az egyszer a fényes: 5 S a lágyszívü barmok, mintha búsulnának 6 De az neki mindegy: ő már deszkát árul, 7 A gulyát sem kérdi: hever-e? szalad-e? 8 Csöndesen nyujtózik hátán a szekérnek, 9 Ott örök bucsút vesz tőle ménes, gulya; 10 De kiséri két pap, két egyház imája... 11 S amit száz esztendő nyilt kérdésül hagyott, 12 Lelje is föl nyáját, lelki üdvösségét:
|
Kérjen fordítást! |