Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

A. Túri Zsuzsa: Hat hónap (A.)

A. Túri Zsuzsa portréja

Hat hónap (A.) (Magyar)

Legszívesebben ordítanál.

De csak csendesen felelgetsz

a kérdésekre. A szoba hűvös.

Minden redőny le van eresztve.

Harangozol a lábaibbal.

Zavarban vannak.

« Talán jobb is így » mondják.

Vagy : « Fiatal vagy, majd lesz másik ».

Üvöltenél.

De csak halkan

megköszönöd, hogy eljöttek.

Feszülten állnak egyik lábukról a másikra. 

Tudod, hogy jót akarnak.

Virágot is hoztak.

Sírva csak akkor fakadsz, amikor

az egyik asszony a szülését

kezdi mesélni.

Megijednek. 

A kézfejedbe harapsz.

Megölelnek.

Senki sem érti, hogy egy

hat hónapos magzattal

kapcsolatban nem lehet

úgy tenni, mintha sohasem 

létezett volna. 

A monitoron

láttad, hogy ver a szíve.

Sokszor.

Kiabálnál.

Szétrúgnád a berendezést,

de csak ülsz a takaró tetején.

Magadra hagynak, pedig nem 

akarsz egyedül maradni.

Nem szólsz, hogy jöjjenek vissza,

úgysem tudnál mit mondani.

Ők sem.

Később csak ülsz a sötétben. Órákig.

Beszűrődik a folyosóról az 

újszülöttek sírása.

 



FeltöltőA. Túri Zsuzsa
KiadóAB ART
Az idézet forrásahttps://www.libri.hu/konyv/a_turi_zsuzsa.
Megjelenés ideje

Six mois (A.) (Francia)

Tu voudrais hurler.

Mais tu réponds mollement

aux questions. 

La pièce est fraîche.

Tous les stores sont baissés.

Tu tapotes doucement

tes genoux du bout des doigts.

Les gens sont confus.

"C'est peut-être mieux ainsi", disent-ils.

Ou encore : « Tu es jeune, il y en aura d’autres».

Tu as envie de crier.

Mais tu les remercies simplement 

d’être venus.

Ils se tortillent, gênés. 

Tu sais qu’ils veulent t’aider. 

Ils t’ont même apporté des fleurs.

Tu commences à pleurer seulement 

quand une des femmes commence 

à raconter son accouchement. 

Ils prennent peur subitement. 

Tu te mords la main. 

Certains te prennent 

dans leurs bras. 

Mais personne ne te comprend.

On ne peut pas faire semblant 

qu’un fœtus de six mois n’a jamais existé!

A l’échographie, tu as vu battre son cœur. 

Plusieurs fois.

Tu voudrais rugir,

casser tout dans cette chambre,

mais tu restes assise paisiblement sur

la couverture. 

Quand ils partent,

tu ne veux pas rester seule,

mais ne leur demandes pas de rester:

tu ne saurais pas quoi dire de toute façon.

Eux non plus.

Tu restes longtemps dans le noir.

Tu entends les pleurs des nouveau-nés

depuis le couloir. 

 



FeltöltőA. Túri Zsuzsa
KiadóAb art
Az idézet forrásahttps://www.libri.hu/konyv/a_turi_zsuzsa.

minimap