Ringelnatz, Joachim: Es waren zwei Moleküle

    
Es waren zwei Moleküle.
Die saßen auf einer Mühle
Und sahen zu, wie das Mühlrad trieb,
Und waren zufrieden und hatten sich lieb.
Und keiner, keiner wußte darum,
Als nur ein Mann, der Adressen schrieb.

Volt egyszer két molekula.
Sorsuk a sorsmalomban alakula.
Nézték, hogy hogy megy körbe a sorskerék,
És egymást szereték és nem verék.
És nem tudott róluk senki, senki sem,
Csak egy címíró kishivatalnok. Derék!