Rilke, Rainer Maria: Áldozat (Opfer Magyar nyelven)
Opfer (Német)O wie blüht mein Leib aus jeder Ader duftender, seitdem ich dich erkenn; sieh, ich gehe schlanker und gerader, und du wartest nur-: wer bist du denn?
Sieh: ich fühle, wie ich mich entferne, wie ich Altes, Blatt um Blatt, verlier. Nur dein Lächeln steht wie lauter Sterne über dir und bald auch über mir.
Alles was durch meine Kinderjahre namenlos noch und wie Wasser glänzt, will ich nach dir nennen am Altare, der entzündet ist von deinem Haare und mit deinen Brüsten leicht bekränzt.
|
Áldozat (Magyar)Ó, mióta ismerlek, hogy árad testem, s benne-hogy virul a csont; frissebb lettem, járásom sudárabb, mert te vársz ma rám: ki vagy te, mondd?
Nézd, hogy újulok, mindent feledtem, mint levél lehullt, mi régi volt. S csillagként ragyog fel majd felettem a mosoly, mely rajtad bujdokolt.
S mindaz, gyermekéveim ködébül, mely mint víz ragyog s még névtelen, rólad kap nevet, az oltár épül, rajta izzó hajzatod sötétül, s melled fénylik, mint az értelem.
|