Rilke, Rainer Maria: Zene (Musik Magyar nyelven)

Die, welche schläft... Um bei dem reinen Wecken
so wach zu sein, daß wir zu Schläfern werden
von ihrem Wachsein überholt... O Schrecken!
Schlag an die Erde: sie klingt stumpf und erden,
gedämpft und eingehüllt von unsern Zwecken.
Schlag an den Stern: er wird sich dir entdecken!

Schlag an den Stern: die unsichtbaren Zahlen
erfüllen sich. Vermögen der Atome
vermehren sich im Raume. Töne strahlen.
Und was hier Ohr ist ihrem vollen Strome,
ist irgendwo auch Auge: diese Dome
wölben sich irgendwo im Idealen.

Irgendwo steht Musik, wie irgendwo
dies Licht in Ohren fällt als fernes Klingen...
Für unsre Sinne scheint das einzig so
getrennt... Und zwischen dem und jenem Schwingen
schwingt namenlos der Überfluß... Was floh
in Früchte? Giebt im Kreis des Schmeckens
uns seinen Wert? Was teilt ein Duft uns mit?
(Was wir auch tun, mit einem jeden Schritt
verwischen wir die Grenzen des Entdeckens.)

Musik: du Wasser unsres Brunnenbeckens,
Du Strahl der fällt, du Ton der spiegelt, du
selig Erwachte unterm Griff des Weckens,
du durch den Zufluß rein ergänzte Ruh,
Du mehr als wir.., von jeglichem Wozu
befreit...

Ki alszol most... A tiszta ébredés
éberségével álmot küldsz felénk,
mert te már rég, hogy fenn vagy. Ó, te rém!
Pendítsd meg a földet! Tompán, kemény
földhözragadt szándékokkal regél.
Pendíts csillagot: s ott a felfedés!

Rejtett számok beteltét hozza ütés
a csillagokra. Ereje atom
ezrének - terjed térben. Szétterülés
vár hangokra. Amivel hallgatom:
mint szem. Áramában maga mint dóm,
mely ideálban boltozza terűjét.

Valahol zene, ahogy valahol
a fény is hull belénk, távoli csengés…
Szétválasztva mindez csakis ott, ahol
érzékink... Erre-arra hullámverést
játszik a fölösleg-bőség. Ha fojt
gyümölcsökbe? Küldi ízlés körébe
az értéket? Mit ad egy illat nekünk?
Lehet bármi lépés, s akármit tegyünk,
elmosódó a felfedezés mélye.

Zene! Víz, mely feljössz kútunk medrébe,
sugár mely hull, te hang, mely tükröz, te
egy folytó-ébresztésből ébredése:
kit egésszé tett nyugalom öle.
S többre emelt miértek fölé, s tőle
megszabadított...