Morgenstern, Christian: Egy hajómanó feleség levele urához (Brief einer Klaubauterfrau Magyar nyelven)

    
›Mein lieber und vertrauter Mann,
entsetzlieber Klabautermann,
ich danke dir, für was du schreibst
und daß du noch vier Wochen bleibst.

Die ›Marfa‹ ist ein schönes Schiff,
vergiß nur nicht das Teufelsriff;
ich lebe hier ganz unnervos,
denn auf der Elbe ist nichts los.

Bei einem Irrlicht in der Näh
trink manchmal ich den Fünfuhrtee,
doch weil sie leider Böhmisch spricht,
verstehen wir einander nicht.

1. 6. 04. Stadt Trautenau.
Deine getreue Klabauterfrau.‹

>Uram, te hű s megbízható,
rémisztőn jó hajómanó,
leveleddel tudattad azt,
(hogy) négy hétig még távol maradsz.
 
„Márfa” tán szép hajó leány,
(de) ne akadj (fenn) ördög zátonyán:
én élek gondtalanul itt,
Elba ár el semmit se vitt.
 
Közel él (egy) férfi lidércfény,
vele teázni nagy élmény,
(de) cseh nyelven nyomja a rizsát,
sajnos így nem értjük egymást.
 
Címet ismered, (hát) semmi gond.
Hű nejed vár hajókobold.<