Morgenstern, Christian: »Träume«. Hirt Ahasver
»Träume«. Hirt Ahasver (Német)
|
„Álmok”. Ahasvérus, a tehénpásztor (Magyar)Álmodtam, s álmom tárgya álmodás volt, Ahasvérnak vagy Ahasvérusnak semmi logikai vagy történelmi köze a hét sovány és hét kövér tehénhez, hanem csak képzettársítás folytán került oda. Nem tudható, vajon az ugyancsak a Bibliában (Eszter könyvében) szereplő Ahasvérus perzsa királyról van-e szó, vagy pedig a középkori eredetű keresztény legenda ugyanilyen nevű Bolygó Zsidójáról; ez az utóbbi sokkal valószínűbb, főleg az éjszakai vándorlás miatt, mert ez a legendabeli Ahasvérus arra volt kárhoztatva. hogy szűntelenül vándoroljon (tehát éjszaka is). Mindazonáltal semmivel sem utal a vers sem a kárhozat, a kényszervándorlás okára, sem arra, hogy mit keresnek ott a fáraó álmának tehenei. A többnyire rémálomszerű zsidó történelmet valóban tarkítják kedvező periódusok is, akárcsak a bibliai időkbeli Egyiptomban József országlásának idején, de nem hiszem, hogy erre gondolt itt Morgenstern; ha erre gondolt volna, arra egy kicsit világosabban kellett volna utalnia. A történet frivol folytatása is ellentmond annak, hogy ilyen komoly utalást keressünk benne. Ha a Biblián vagy a zsidókon élcelődik a vers, akkor ez az élcelődés nem nagyon feltűnő, sőt a vers elejének és végének lírai hangulata éppenséggel valószínűtlenné teszi. (Az ártatlan tehén megbüntetése elkerülhetetlenül eszünkbe juttatja ezt: Elkeseredésében / Mi telhetett tőle? / Nagyot ütött botjával / A szamár fejére, noha Morgenstern nyilván nem ismerte ezt a magyar verset. – Hogy miért éppen kövér tehén – = bő esztendő?? – itta meg a levét gazdája rosszkedvének, nem pedig sovány, az sem tudható. Sugallhatja-e vajon ez azt, hogy Ahasvéros, azaz a zsidó nép, „önsorsromboló", saját maga okozza saját rosszsorsát? Nincs kizárva, de azért ez sem nagyon valószínű, annak ellenére, hogy a bolygó zsidó legendájának éppen ez a jelentése.) Ezt későbbi út tárta fel nekem. Nem értem, hogy ez mit jelent. Talán azt, hogy álmában „visszamenőleg”, utólag látta ezt a képet vagy értette meg, hogy az az agg Ahasvérus volt. Vannak ilyen „utólagos” álmodások, „visszaálmodások”. Ha esetleg mégis kiolvasható a versből valamiféle paradoxon, akkor az az lehet talán, hogy nagyszabású témák, egész országok, népek (Egyiptom, a zsidó nép, ha netán Ahasvérus királyról van szó) sorsát, egész létét, vagy akár csak egy ember sorsát eldöntő események emblémái (de az az egy ember, Ahasvérus, is az egész zsidó nép szimbóluma), tehát hogy ilyen nagyszabású témák ilyen, enyhén bohózatszerű feldolgozásban jelennek meg, mindenféle sorsszerűségtől sőt komolyságtól megfosztva. Könnyen el tudom képzelni, hogy egyszerűen valóban ezt álmodta Morgenstern, és érdemesnek tartotta rá az álmot, hogy megírja versben. Szerintem igaza volt, ezt a versét is érdemes volt megírnia. (Megjegyzendő, hogy az eredeti bibliabeli elbeszélés százszor meghökkentőbb, „szürrealistább" ennél a morgensterni feldolgozásnál: ott a sovány tehenek felfalják a kövér teheneket. Sőt mivel ez még mindig nem elég abszurd, mert bár tehén a valóságban nem eszik tehenet, az állatot felfaló állat mindennapos jelenség, ezért a Biblia rádupláz: a fáraó a tehenes álom után olyan álmot lát, amelyben növények (kalászok) falnak fel növényeket... Szerintem azt is írhatta volna Morgenstern, hogy Ahasvérus kövér és ösztövér búzakalászokat „legeltetett"... az sokkal bizarrabb lett volna.)
|