Heimweh (Német)
Anders wird die Welt mit jedem Schritt, Den ich weiter von der Liebsten mache; Mein Herz, das will nicht weiter mit. Hier scheint die Sonne kalt ins Land, Hier deucht mir alles unbekannt, Sogar die Blumen am Bache! Hat jede Sache So fremd eine Miene, so falsch ein Gesicht. Das Bächlein murmelt wohl und spricht: "Armer Knabe, komm bei mir vorüber, Siehst auch hier Vergißmeinnicht!" - Ja, die sind schön an jedem Ort, Aber nicht wie dort. Fort, nur fort! Die Augen gehn mir über! |
Honvágy (Magyar)
Más a világ minden lépéssel, Mellyel megyek hazámtól távol, Szívem nem tud jönni vélem. Bár süt a nap, hideg e táj, Mind szokatlan, s nékem ez fáj, Nézd pataknál a virágot! Dolgokban, bárhol, Arcokon is idegen jelleg fénylik. Patakok súgva beszélik: Jöjj szegény fiú velünk, s majd látod , Szép nefelejcs itt is nyílik! - Ékes sok helyt, itt is akár, Ám otthon szebb vár. Rajta hát! Lélekben hazaszállok!
|