Lasker-Schüler, Else: Dal (Ein Lied Magyar nyelven)
|
Ein Lied (Német)Hinter meinen Augen stehen Wasser, Die muß ich alle weinen.
Immer möcht ich auffliegen, Mir den Zugvögeln fort;
Buntatmen mit den Winden In der großen Luft.
O ich bin so traurig... Das Gesicht im Mond weiß es.
Drum ist viel sammtne Andacht Und nahender Frühmorgen um mich.
Als an deinem steinernen Herzen Meine Flügel brachten,
Fielen die Amseln wie Trauerrosen Hoch vom blauen Gebüsch.
Alles verhalten Gezwitscher Will wieder jubeln
Und ich möchte auffliegen Mit den Zugvögeln fort.
|
Dal (Magyar)Szemem mögött nagy vizek állanak, El kell még sírnom mindjöket.
Szeretnék fölszárnyalni, mindig, mindig, El a költöző madarakkal,
Tarkán lihegni a szelekkel a nagy levegőben.
Ó, én szomorú vagyok, a hold arca tudja ezt.
Ezért a sok bársonyos áhítat, ezért az induló hajnal körülöttem.
Mikor szíved kemény kövén eltörnek csapkodó szárnyaim,
A rigók, mint a gyász rózsái, magasra röppentek a kék bokorról,
Minden elfojtott csivogás ujjongani szeretne.
Szeretnék fölszárnyalni én is, el a költöző madarakkal.
|