Keller, Gottfried: Látod te a csillagot (Siehst Du den Stern Magyar nyelven)

Siehst Du den Stern im fernsten Blau,
der schimmerend fast erbleicht?
Sein Licht braucht eine Ewigkeit,
bis es dein Aug’ erreicht.

Vielleicht vor tausend Jahren schon
zu Asche stob der Stern,
und doch steht dort sein milder Glanz
noch immer still und fern.

Dem Wesen solchen Scheines gleicht,
der ist und doch nicht ist,
oh Lieb dein anmutvolles Sein,
wenn du gestorben bist.

Látod te a csillagot, ott
az a gyenge halvány fény?
Egy öröklét kell neki, míg
a szemedhez elér.
 
Lehet, hogy ezer éve, a
csillag már porrá vált,
's mégis az enyhe fénye, ott
a csendben tovább állt.
 
Az ilyen látszat jelleme,
hogy van, de mégse nincs,
ó test, ez léted jellege
ha halál rád kacsint.