Keller, Gottfried: Reggel (Morgens Magyar nyelven)
Morgens (Német)So oft die Sonne aufersteht, Erneuert sich mein Hoffen Und bleibet, bis sie untergeht, Wie eine Blume offen; Dann schlummert es ermattet Im dunklen Schatten ein, Doch eilig wacht es wieder auf Mit ihrem ersten Schein.
Das ist die Kraft, die nimmer stirbt Und immer wieder streitet, Das gute Blut, das nie verdirbt, Geheimnisvoll verbreitet! Solang noch Morgenwinde Voran der Sonne wehn, Wird nie der Freiheit Fechterschar In Nacht und Schlaf vergehn!
|
Reggel (Magyar)Ahányadszor a nap felkel, Megújul a reményem És marad míg újra lemegy, Mint egy virág a fényben; Majd elszundikál lankadva A sötét homályban, De már sietve ébred, az Első napsugárban.
Erő, mely össze nem omlik, És örökké csak gerjed, Jó vér, mely sohasem romlik, Oly titokzatosan terjed! Míg a reggeli szellők Csak a napra fújnak, Forradalmárok ma éjjel Álomhoz nem jutnak.
|