Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Keller, Gottfried: Az idő topog… (Die Zeit geht nicht... Magyar nyelven)

Keller, Gottfried portréja

Die Zeit geht nicht... (Német)

Die Zeit geht nicht, sie stehet still,
Wir ziehen durch sie hin;
Sie ist ein Karavanserai,
Wir sind die Pilger drin.

Ein Etwas, form- und farbenlos,
Das nur Gestalt gewinnt,
Wo ihr drin auf und nieder taucht,
Bis wieder ihr zerrinnt.

Es blitzt ein Tropfen Morgentau
Im Strahl des Sonnenlichts;
Ein Tag kann eine Perle sein
Und ein Jahrhundert nichts.

Es ist ein weißes Pergament
Die Zeit und jeder schreibt
Mit seinem roten Blut darauf,
Bis ihn der Strom vertreibt.

An dich, du wunderbare Welt,
Du Schönheit ohne End,
Auch ich schreib meinen Liebesbrief
Auf dieses Pergament.

Froh bin ich, daß ich aufgeblüht
In deinem runden Kranz;
Zum Dank trüb ich die Quelle nicht
Und lobe deinen Glanz.

 



FeltöltőTauber Ferenc
Kiadóhttps://www.deutschelyrik.de/die-zeit-geht-nicht.428.html
Az idézet forrásahttps://www.deutschelyrik.de/die-zeit-geht-nicht.428.html

Az idő topog… (Magyar)

Az idő topog, helyben jár,
Mi rajta túllépnénk;
Ő tágas karavánszeráj,
Mi bent, zarándokként.

Forma s szín nélküli dolog,
Úgy lesz benne élet,
Ha ember fel és lemerül,
Majd újra szétszéled.

Hajnali pici harmatcsepp
Napsugárban csillan;
Egy nap is lehet igazgyöngy,
S évszázad elvillan.

Fehér pergamenpapiros
Az idő, s mind írjuk
Vörös vérrel a magunkét,
Míg az örvényt bírjuk.

Néked, csodálatos világ,
Szépség, nincsen véged,
szerelmeslevelem itt e
Pergamenbe mélyed.

Örülök, hogy virágoztam
Kerek koszorúdban;
Hálából nem mocskolódom,
S áldlak dicshimnuszban.

 



FeltöltőTauber Ferenc
Az idézet forrásasaját

minimap