Der Erlkönig (Német)
Wer reitet so spät durch Nacht und Wind? Es ist der Vater mit seinem Kind; Er hat den Knaben wohl in dem Arm, Er faßt ihn sicher, er hält ihn warm.
Mein Sohn, was birgst du so bang dein Gesicht? - Siehst, Vater, du den Erlkönig nicht? Den Erlenkönig mit Kron und Schweif? - Mein Sohn, es ist ein Nebelstreif. -
"Du liebes Kind, komm, geh mit mir! Gar schöne Spiele spiel ich mit dir; Manch bunte Blumen sind an dem Strand, Meine Mutter hat manch gülden Gewand."
Mein Vater, mein Vater, und hörest du nicht, Was Erlenkönig mir leise verspricht? - Sei ruhig, bleibe ruhig, mein Kind; In dürren Blättern säuselt der Wind. -
Willst, feiner Knabe, du mit mir gehn? Meine Töchter sollen dich warten schön; Meine Töchter führen den nächtlichen Reihn, Und wiegen und tanzen und singen dich ein."
Mein Vater, mein Vater, und siehst du nicht dort Erlkönigs Töchter am düstern Ort? - Mein Sohn, mein Sohn, ich seh es genau: Es scheinen die alten Weiden so grau. -
"Ich liebe dich, mich reizt deine schöne Gestalt; Und bist du nicht willig, so brauch ich Gewalt." Mein Vater, mein Vater, jetzt faßt er mich an! Erlkönig hat mir ein Leids getan! -
Dem Vater grausets, er reitet geschwind, Er hält in Armen das ächzende Kind, Erreicht den Hof mit Mühe und Not; In seinen Armen das Kind war tot.
www.youtube.com/watch?v=1FT9y2D4lLk Feltöltő | P. T. |
Az idézet forrása | http://www.handmann.phantasus.de |
|
A Tündérkirály (Magyar)
Ki vágtat éjen s viharon át? Egy férfi, lován viszi kisfiát. Úgy védi, takarja: ne vágja a szél, átfogja a karját: ne érje veszély.
"Fiam, miért bújsz így hozzám? Mi bánt?" ,Nem látod, apám, a Tündérkirályt? Fején korona, palástja leng ...' "Fiam, ott csak egy ködfolt dereng."
"Szép gyermekem, gyere, indulj velem: sok tarka virág nyílik a rétemen. Tudok csudaszép játékokat ám s ad rád aranyos ruhákat anyám."
,Nem hallod, apám, a halk szavakat? A Tündérkirály hív, suttog, csalogat...' "Fiacskám, csendbe maradj, - ne félj: a száraz lomb közt zizzen a szél."
"Szép gyermekem, jöjj velem, azt akarom: megládd: lányaim várnak nagyon,- táncolnak is ők, ha a hold idesüt s majd álomba ringat gyönge kezük."
,Hát nem látod ... ott - nem látod, apám: a tündérlányok már várnak reám. -' "Fiam, fiam, én jól látom: amott a nedves fűzfák törzse ragyog."
"Úgy tetszel nékem, te drága gyerek! Mondd: jössz-e velem, vagy elvigyelek?" ,Édesapám, ne hagyj ... ne - megállj: megragad - elvisz a Tündérkirály ...'
Megborzad a férfi, hajszolja lovát. Fel, felnyög a gyermek, s ő nyargal tovább, megérkezik, teste-lelke sajog: ölében a kisfiú már halott.
Feltöltő | P. T. |
Az idézet forrása | http://www.tree.eoldal.hu/cikkek/abszolut-kepzelges/erlkonig |
|