Claudius, Mathias: Wandesbecki dalocska (Das Wandesbecker Liedchen Magyar nyelven)
|
Das Wandesbecker Liedchen (Német)Weihet euch nicht Gram und Leide Über die Gebühr! Unterm Mond ist viele Freude, Und die meiste hier.
Hier wachsen Büsch’ und Bäume Und Blumen überall; Hier träumt man goldne Träume Zum Lied der Nachtigal.
Die alte Sitte waltet An keinem Orte mehr, Die Unschuld geht hier umher Als ein fein Liebchen gestaltet;
Mit ihr macht bunte Reihe Sir Amor klein und zart Und alter deutsche Treu Mit einem langem Bart. –
Auch liegt zu unserm Vergnügen Die große Stadt uns vorm Gesicht. Wir sehen sie an und lassen sie liegen Und neiden sie nicht.
Und ehren unsre Eichen Nach altem gutem Brauch Und freun uns in Gesträuchen Und zwischen Ähren auch.
So lange, bis nach vielen frohen Tagen Der freundlich kommt, der mit der Hippe haut. Ihr Herren, hört’s und laßt euch sagen! Und, Andres, aufgeschaut!
|
Wandesbecki dalocska (Magyar)Bánat és baj le ne törjön Jobban mint kéne! Mert Hold alatt sok az öröm, S legtöbb e téren.
Itt sok szép bokor nő, Csupa virág minden, Itten aranyálmot sző A csalogány zengve.
Nem ural ósdi illem Egy helyet se mostan, Jár a tisztesség körben Ékesen, kedves alakban.
Vélük formál tarka sort Ámor játszi bájjal, És öreg német hűség, Mi régtől szakállas.
S bár tárja szórakozáshoz A nagyváros arcát nékünk, Jól látjuk, de nem szórunk rá átkot, Nem irigyeljük.
És becsülve mi tölgyünk Régi szokás szerint, Cserjék árnyán örülünk, Közben kalász is int.
Élvezd, s ha sok örömteli nap után Majd kedvesen jő a halál a kaszával, Ti urak, hagyjátok, hadd hallják Mások is, vigyázat!
|