The page of Baka István, Hungarian biography
Biography
A költő, akire emlékezünk, negyvenhét évet élt, 1995 szeptemberében halt meg. A halála óta eltelt időben tanulmányok, versek íródtak róla, folyóirat-számok próbálták felmérni munkásságának jelentőségét, jelezve a tényt, mellyel barátai, költészetének ismerői már életében tisztában voltak: Baka István a mindenkori magyar költészet legjelentősebbjei közt találta meg a maga helyét. Ezt a tényt számomra nem a szaporodó tanulmányok, emlékidézések tették-teszik nyilvánvalóvá, hanem az, hogy Baka István költészete képes ellenállni az egyébként színvonalas és sokszor nagyon pontos irodalomtörténészi-műelemző megközelítéseknek is. A költészet ismét legyőzte a teóriát, ahogy azt már annyiszor láttuk. Ahogyan Dsida Jenő Sírfeliratának, vagy Kosztolányi Halotti beszédének sorait immáron soha nem lehet másképpen mondani, s titkukat egyetlen elemzés sem tudja felfejteni, úgy Baka István sorai is örök érvényességgel őrződnek meg a magyar költészetben:
jó volna lenni még talán de
mit is tegyek ha nem lehet
a szótáradba írj be s néha
lapozz föl engem és leszek...
Füzi László megemlékezése, l. tovább: http://www.bibl.u-szeged.hu/exhib/baka/fuzi.html
Graves-díj 1985.
Radnóti Miklós-díj 1987.
József Attila-díj 1989.
A Soros Alapítvány Weöres Sándor-díja 1992.
Tiszatáj-díj 1992.
Déry Tibor-díj 1993.
Szinnyei Júlia emlékdíj 1995.
Pro Literatura díj 1995.
Babits Mihály-díj 1995.
Puskás Károly-díj 1995.